Várnai Gyula alkotásait az acb-ben két csoportos kiállításon 2003-ban, s 2004-ben egy szólókiállításon is megtekinthette a közönség. A művésznek 2004 februárjában egy nagyszabású videóalkotását mutatja be a Renaissance Society (Chicago, USA), amely az Egyesült Államok egyik legprogresszívebb kiállítóhelye. Várnai alkotásai megtalálhatók a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, a Kortárs Művészeti Intézet, a Paksi Képtár és számos magángyűjtő kollekciójában.

"Szeretem használni közvetlen környezetemet, szeretek egymásra utaló helyzetbe hozni tárgyakat, kevés átalakítással."- mondja a művész. Az acb Galéria 2005-ben Várnaitól használati tárgyak átalakításával létrehozott objekteket, akusztikus installációt, valamint digitális nyomatokat mutat be. 

Az 1956-ban született VárnaiGyula magánúton matematikai, fizikai és zenei tanulmányokat folytatott, nyomdászként is dolgozott. A Smohay- és Derkovits-ösztöndíjak elnyerését követően 2001-ben  Munkácsy Díjat kapott. Az 1980-as évek vége óta rendszeresen meghívják az olyan jelentős művészeti kiállításokra, mint (pl.) a New Topics (Kunstverein Nauhausen e.V., Németország), a 50 pays 100 artistes (Pont Alexandre, Párizs, Franciaország), a Skót ősz vagy a Média Modell c. kiállítások Budapesten. A közelmúlt művészetéről szóló tanulmányok mindegyike figyelmet szentel Várnai alkotásainak, amelyek nem sorolhatók be egyetlen hazai művészeti tendencia kategóriájába sem. A művészeti sajtó (Balkon, Új Művészet, Műértő) rendszeresen közöl kritikákat Várnai kiállításairól.

Várnai Gyula számos műformában mozog otthonosan. Készített acélszobrot, optikai jelenségeken alapuló installációt, akusztikus (tehát hangzó) alkotásokat, fotót, digitális printeket, animációkat és videókat. Előszeretettel használ hétköznapi, használati tárgyakat, amelyeket mint az emberi élet személyes szereplőinek tekint (ajtó, szék, ágy, asztal, ruha, lámpa, könyv). Várnai számára e tárgyak költői módon léteznek, s mint életünk jelentős formálói és résztvevői magukba szívnak, elraktároznak érzéseket, történeteket. A tárgyak aurája emberi kapcsolatrendszerek által alakul ki. A Várnai által kiválasztott, átalakított, manipulált "dolgok" sajátos, gazdag élettörténettel rendelkeznek. Alkotásai azonban nem e narratívák kifejtésére törekszenek. Egyszerűségükkel, meglepő egymás mellé helyezésükkel Várnai jelentésgazdag objektumokat és képeket alkot. Puritán művészeti eszközökkel létrehozott műveinek többsége lírai, az emberi élet szavakkal nehezen kifejthető élményeit tárja fel. Andrási Gábor művészettörténész ezt a művészi magatartást "lírai de egyben konceptuális tárgyművészetként" értékeli. "Nem is tudnék a hazai képzőművészetben sok más olyan művet említeni, ami ennyire közel került volna Pilinszky világához, akinek költészete mindig egzisztenciális alapkérdésekről szól és ahol ugyancsak óriási a szerepe a végsőkig csupaszított ellentéteknek." (Várnagy Tibor, Várnai 1997-es katalógusában)