Lakatos Gelléri Barnabás
A művészről
Lakatos Gelléri Barnabásnak (1997) még azelőtt sikerült kialakítania védjegyének számító érzéki, egyszerre szimbolista felfogású és expresszív figuralitását, mielőtt lediplomázott volna Radák Eszter festőosztályában a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Bár a fiatal művész leginkább a 90-es évek esztétikáját ülteti át saját bevallása szerint is a poszt-internet festészetbe, képei mégis jellemzően egy kortalan szimbólumkészlettel operálnak. A művész legfrissebb ciklusának élettel teli és rendkívül színes kompozícióit mesékből, animációs filmekből, mítoszokból, vagy éppen a Bibliából ismert megszemélyesített állatok népesítik be, amiket dzsungelszerűen hálóz be a képek flórája. Lakatos Gelléri Barnabás figurái mélyen a kultúránkba ivódott ősi, univerzális szimbólumok, amelyek egyfajta magánmitologikus olvasat mellett számos más értelmezési keretben is olvashatók. A fiatal festő ráadásul egyre radikálisabb, szabadabb, oldottabb gesztusfestészeti eszközökkel formálja meg alakjait legújabb vásznain, amik az egyik legismertebb és legmeghatározóbb magyar mondát, a Csodaszarvas történetét mesélik újra.
