Keresztes Zsófia
A művészről
Keresztes Zsófia (sz. 1985, Budapest) szobrász és installációművész, Budapesten él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett festő szakon 2010-ben, ám érdeklődése korán a textil- és papírtárgyak felé fordult, ami a ma ismert, sokdimenziós szobrászati nyelvezetéhez vezetett.
Keresztes monumentális méretű szobrokat és immerzív installációkat hoz létre, amelyek a virtuális és valós identitások határán egyensúlyoznak. Műveit jellemzően pasztell árnyalatok (világoskék, bézs, korall és rózsaszín) borítják, amelyek egyszerre idéznek valós és elképzelt testeket, érzékiséget és földöntúli jelenlétet sugározva. A művek nagy léptékük ellenére nyitottságot és átjárhatóságot hordoznak, egymástól eltérő formákat kapcsolnak össze labilis láncolatokká, tele asszociatív potenciállal és szerkezeti újítással. Installációi a kiállítótereket képzeletbeli világokká alakítják, ahol testrészekből álló objektumok és kötődéseik jelennek meg, tükrözve digitális esztétikai, pszichológiai és trash-esztétikai referenciáit.
Stílusjegyeiben egy fiktív, időtlen törzsi kultúra, az Art Nouveau mozaikszeretete és a szürrealizmus álomszerű torzulásai egyaránt felismerhetők. Ez a hibrid vizuális nyelv érzékiséget, sebezhetőséget, fragmentációt és a kortárs lét kettősségeit vizsgálja.
Egyedi látásmódját elismerve Keresztest választották Magyarország képviseletére az 59. Velencei Biennálén (2022), ahol installációja nemzetközi visszhangot váltott ki. Egyéni kiállításai többek között a következők voltak: KÖNIG GALERIE, Berlin (2023); Ludwig Múzeum, Budapest (2022); 59. Velencei Biennále, Magyar Pavilon (2022); Elijah Wheat Showroom, Brooklyn, New York (2020); Karlin Studios, Prága (2020). Művei csoportos kiállításokon is szerepeltek, többek között a Pera Múzeumban, Isztambul (2023); Umetnostna Galerija Maribor, Szlovénia (2023); Centre Pompidou-Metz (2022); Baltic Triennial 14 (2022); 34. Ljubljanai Biennálé (2021); valamint a 15. Lyon-i Biennálé (2019) alkalmával.
Az elmúlt évtizedben Keresztes Zsófia generációja egyik nemzetközileg legismertebb és legtöbbet kiállító magyar művészévé vált, aki a szobrászatot az intimitás, a digitális identitás és a kollektív emlékezet költői találkozási pontjává formálja.
