Szarka az elmúlt pár évben számítógépet, valamint a Durst Lambda nyomtatási technikát használta, s ezek jóvoltából különösen részletgazdag, kiváló színmélységű, látványos formátumú printeket mutatott be az acb Galériában. A „három dimenziós” (3D) szoftverek alkalmazásával nem az optikai képalkotást - tehát a kamerát - helyettesítő technikát kívánt használni. E programokat virtuális terek szerkesztésére, színek és felületek meghatározására, fények és árnyékok szerkesztésére fejlesztették ki. Szarka ezeket a programokat, mint a festészeti képalkotásra alkalmas technikát fogja fel. Új digitális printjei tájakat, enteriőröket, csendéleteket ábrázolnak. Művei érintik a design, a média és a tömegkultúra kérdéseit és fel is használják azok képi világát. Az acb Galériában bemutatott új sorozat számos elemében Szarka korábbi művészeti törekvéseinek szintézisét, az előző sorozatok folytatását képviseli.

Az 1964-ben született Szarka Péter Szombathelyen járt középiskolába és ott végezte el a tanárképző főiskola rajz szakát. 1985 és 1989 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem) festő szakának volt hallgatója, ahol 1992-ben fejezte be a posztgraduális képzést. 1989-től az Újlak csoport tagja, egészen annak 1995-ös feloszlásáig.  Amellett, hogy részt vesz a csoport tagjai által létrehozott kollektív művek megalkotásában, Szarka önállóan is dolgozik a kilencvenes években. Szarka 1991-ben elnyerte a Sub Voce – Első magyar videóinstalláció kiállítás egyik fődíját egy elektronikusan vezérelt, komplex kép-hang információkat átalakító műalkotással, s az 1990-es évek közepén több egyéni kiállítással jelentkezett Budapesten. Művei a tömegkultúra, ezen belül egyes zenei stílusok által generált szubkultúrákra utaltak. Szarka legutóbbi egyéni kiállításai a Szombathelyi Képtárban 2001-ben (Self Megamix), a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben 2002-ben (Képek a készletből), a Műcsarnokban (Puha bomba), valamint 2004-ben és 2005-ben az az acb Galériában voltak láthatók. Szarka képviselte Magyarországot a 2004-es Sao Paulo-i Biennálén, Brazíliában, és az EU-Positive című kiállításon Berlinben.