Igor és Ivan Buharov, vagyis Szilágyi Kornél és Hevesi Nándorlegújabb, az acb Plus terében látható egyéni kiállításának címe,ma sem értem az egészet, Tolnai Ottó azonos című versébőlkölcsönzött idézet, amely a művészpáros immáron harminc éve érlelt alkotói pozíciójának tükrében egy olyan önironikus és önkritikus attitűdöt jelöl ki. Ebben a megértés és meg nemértés közötti játéktér felvállalásának igénye jelenik meg, amelyegyúttal egy anarchisztikus, antimetodikus művészeti gyakorla-tot körvonalaz. Az értelmezés határainak tudatos feszegetésenemcsak alkotói módszerük mozgatórugója, hanem annakeredménye is: egy olyan folyamaté, amely folyamatosanmegkérdőjelezi a hagyományos elvárásokat, és elutasítja a műfaji besorolások szűk kereteit. A Buharov fivérek harmincéve járja sajátos útját a radikális avantgárd és neoavantgárdhagyományok mentén, szoros kapcsolatot ápolva a kelet-európai dadaista, szürrealista és anarchista művészetitendenciákkal. Munkáikat a műfaji kötöttségektől való tudatoselhatárolódás jellemzi, amely gyakran az abszurditás, adekonstrukció és a szubverzió játékos eszközeit alkalmazza.Művészeti állásfoglalásuk egyszerre világértelmezési kísérlet ésa forma, a folyamat, valamint a jelentés folyamatos újra-gondolása. Maga az alkotás aktusa és médiuma – legyen szójátékfilmről, kísérleti moziról, videóról, festményről, grafikáról,installációról vagy perfor-manszról – számukra mind-mind a művészeti konvenciók és kulturális normák radikális meg-kérdőjelezésének közege.

Az acb Plus-ban bemutatott jubileumi kiállítás nemcsak a Buharovok művészi nyelvezetének ünneplése, hanem annak az abszurdista filozófiának is, amely eddig alkotói munkásságu-kat következetesen jellemezte. A tárlat válogatást kínál a párosmeghatározó jelentőségű korábbi műveiből, valamint legújabbalkotásaikból, köztük lightboxokból, festményekből, grafikákból,dekonstruált bútordarabokból és videókból. A bemutatottművek így együtt a "Buharovizmus" koncepcióját rajzolják ki –egy olyan fogalmi és performatív keretet, amely állandómozgásban van, soha nem válik statikussá, és folyamatosanmegkérdőjelezi saját alapelveit is, hiszen – Kassák Lajosszellemiségében – sohasem a rögzített alaphoz, hanem mindigaz alapítás performatív-nomadikus gesztusához hű.

A tervek szerint a kiállításhoz számos kísérő esemény is kap-csolódik majd. A különböző tárlatvezetések, performanszok ésretrospektív vetítések révén az alkotók újraértelmezik a művé-szet és közönség, művész és befogadó közötti határokat.

Az események nem csupán az acb Galéria falai között, hanem azon túl is megvalósulnak, ezáltal az évforduló nemcsaka Buharovizmus harminc éves múltjának nosztalgikusünnepléséről fog szólni, hanem élő demonstrációja is lesz annak,miként kérdőjelezi meg az alkotó páros a művészeti status quo-ta jelenben is. A ma sem értem az egészet mottó szellemében azitt látható kiállítás meghívás arra, hogy a látogatók elmélyedje-nek a buharovizmus abszurditásában és összetettségében – az ismeretlen, a besorolhatatlan és az alkotói káosz teremtő-erejének ünneplésében, azokban az értékekben, amely aművészpáros teljes életművét meghatározza.

Külön köszönet: Tolnai Ottó, valamint a betuvagas.hu és a KMH Film.