Klimó Károly

Klimó Károly (1936) Kaposváron járt gimnáziumba, ahol még Rippl-Rónai nevelt fia, dr. Martin Róbert segítette pályaválasztásában. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett 1962-ben, mestere Bernáth Aurél volt.  1971-től tanított a főiskolán: 1990-ig az esti tagozat vezetője volt, 1990 és 2005 között pedig a festőszak osztályvezető tanáraként dolgozott. A hetvenes évektől aktív kiállító mind Magyarországon, mind nemzetközi helyszíneken is, különösen Németországban és Ausztriában. 1980-ban részt vett a Velencei Biennálén. A hetvenes években a nyarakat a Szentendrei Művésztelepen töltötte. Ebben az időszakban a hagyományos főiskolai képzés hatását felváltotta a nonfiguratív, a festői gesztusra alapozó informel kifejezésmóddal való kísérletezés. Erre az Európai Iskola alkotóinak munkássága is hatással volt, akik közül Klimó többekkel személyes kapcsolatot ápolt. A nyolcvanas években rendszeres szereplőjévé vált az Új Szenzibilitás kiállításoknak. Koloristaként különleges helyet foglal el a magyar művészetben: jellegzetes mély színeket használ, vöröset, feketét, aranyat, mélykéket, a sárga különböző árnyalatait, „megkínzott” felületei pedig az egzisztencialista gondolkodáshoz való kötődéséről tanúskodnak.  Az irodalom és a filozófia különösen fontos szerepet tölt be a pályáján. Éppúgy dolgozik vászonra és papírra, készít kollázsokat és montázsokat, assemblage-okat mint foglalkozik könyvillusztrációval. A távol-keleti kalligráfia hatása a kilencvenes évektől épült be a műveibe. Klimó Károly a nyolcvanas és kilencvenes években a nemzetközi művészeti élet gyakori szereplőjévé vált Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Munkáját számos hazai és külföldi elismeréssel honorálták, ezek közül kiemelkedik a nemzetközi rangú Herder-díj (2005).