Hejettes Szomlyazók

A Hejettes Szomlyazók (1984-1992) alapítói, Elek István (Kada, 2011-ben elhunyt), Fekete Balázs, Nagy Attila, Kardos Péter (1985-ben eltávolodott a csoporttól, 2016-ban elhunyt) és Várnagy Tibor egy budapesti képzőművészeti szakkörben – a hivatalos művészképzés berkein kívül – ismerkedtek meg. Később csatlakozott hozzájuk Beöthy Balázs (1985) és Danka Attila (1987), illetve 1989-ben Pereszlényi Rolland. A késő Kádár-kor csoportosulásai között egyedi, friss hangot képviselő csoport tevékenységének keretét az art brut mellett a dadaizmus/neodadaizmus, illetve a fluxus adja. Sokszínű tevékenységük és közösségi működésük ugyanakkor az underground „zseniális dilettánsok” bűvöletében élő korabeli hazai és nemzetközi művészeti élet sajátosságaival ösztönösen összhangra talált. Munkáikban egyaránt megtalálhatjuk az avantgárd paródiáját, a szituacionizmus útján járó punk/ posztpunk, az urbánus új hullám és a neoexpresszionizmus jegyeit. 2017-es retrospektív, a Budapest Galériában és a budapesti Ludwig Múzeumban megvalósuló kiállításaik, és az acb ResearchLab által kiadótt katalógus után az acb Galéria egyre nagyobb figyelmet fordít a csoport tevékenységének, és a tagok saját praxisának bemutatására.