Veso Sovilj (sz. 1954, Zavolje, Boszniai Szerb Köztársaság) konceptuális művész és a Banja Luka-i képzőművészeti akadémia professzora. Előbb Mladen Miljanović, majd később Selma Selman tanára és mentora is volt. A balkáni háború ellenére Boszniában maradt művész a 80-as évek Jugoszláviájának művészeti szcénájában az egyik legtehetségesebb alkotónak számított. Régóta foglalkoztatja a művészek és a művészetek pozíciója az országban, a művészet, a művészek, a politikusok, az állam és a társadalom viszonya, a művészet mibenléte napjainkban, illetve az elszigeteltség témaköre. Minden lehetséges médiumban alkot: fő műfajai a rajz, a festészet, a nyomat, a videó, az objekt, a szobrászat, az installáció, a performansz és az environment.

Veso Sovilj jelentős hatást gyakorolt Banja Luka konceptuális és progresszív művészeti szcénájára. „Konceptuális atyja” művészeti pályájának 30. évfordulójra korábbi tanítványa, Mladen Miljanović Do you intend to lie to me? (2011) címmel rövid dokumentumfilmet készített, amelyben megjátszotta tanára letartóztatását, aki mit sem sejtett az akcióról. Mentorának egyik soha meg nem valósult ötletéből kiindulva – levideózni, ahogy poligráf készülékkel kihallgatják a művészet igazságáról –, Mladen Miljanović a helyi rendőrség és egy speciális katonai egység segítségével megrendezte az akciót. A háború utáni Boszniára jellemző feszült légkörben, a háborús bűnös Ratko Mladić utáni hajtóvadászat közepette a professzor helikopterrel és három rendőrautóval történt letartóztatása majd kihallgatása kellően látványos, erőszakos és feszültséggel teli akciónak bizonyult.

Veso Sovilj első magyarországi kiállítására azzal a két diákjával egyszerre kerül sor, akik eltökélték, hogy feltérképezik mentoruk különböző művészgenerációkra gyakorolt hatását. Az acb NA ezért három olyan installációt, illetve egy plakátsorozatot mutat be, amelyek kritikus, bölcs, és mégis játékos módon reflektálnak az ideológiák történetére, különös tekintettel Jugoszláviára és a kommunizmusra, illetve a művészettörténet egyes toposzaira. Ezek a munkák ugyanakkor a professzor konceptuális művészetfelfogását, illetve a bosnyák állampolgárként folytatott létéből fakadó ontológiai nyugtalanságát is szemléltetik.