Tót Endre korai informel és minimalista festészeti kísérletei után 1970-ben elfordult a festészettől, és új művészi kifejezőeszközök kezdték foglalkoztatni. Ebben az időben születtek meg konceptuális művészetét meghatározó ideái, az „Eső”, az „Öröm” és a „Zér0”. Ezen ideák kibontakoztatása során számos médiumot használt, kezdetben a művészkönyvet, az írógépet, a képeslapot, a gumibélyegzőt, a fotót és különféle nyomdai technikákat alkalmazott és variált egymással, majd később akciókkal és azok dokumentációs anyagaival bővítette mediális eszköztárát.

A festészettel való szakítás statementként is felfogható határköve Tótnál az 1971-ben kiadott első művészkönyve Meg nem festett képeim címmel. A katalógust imitáló füzetben különböző arányú fehér téglalapok és hozzájuk tartozó méretek jelölték a műveket, vagyis a művész meg nem festett festményeit. Az első művészkönyv nemcsak egy korszak lezárása, hanem Tót egyik meghatározó ideájának, a semmi, a hiány kifejezésének az első megjelenése is.  Az egyszerre hiányt és jelenlétet közvetítő „Zér0” először a művész mail art műveiben jelent meg: a művészi kommunikációnak ez a formája műfajának természetéből adódóan alkalmas volt Tót idea-alapú művészetének közvetítésére, nem mellesleg pedig a Vasfüggöny keleti oldala felől szinte az egyetlen lehetőség volt a nemzetközi (nyugati) művészeti vérkeringésbe való bekapcsolódásra. Tót Endre már 1971-ben levelezni kezd a nemzetközi neoavantgárd legjobbjaival, s még ugyanebben az évben a Párizsi Biennálén szerepelhetett konceptuális műveivel. A semmi matematikai fogalmát megtestesítő „Zér0” jel Tót számára elsősorban a kommunikáció képtelenségét szimbolizálja, de bevallottan fontosak számára a nulla karakter filozófiai és politikai vonatkozásai is. A levelekben a szöveg vagy annak bizonyos elemei helyettesítésére használt „0” karakter az évek során egyre inkább önállósodott, és változatos médiumú művek központi elemévé vált. Már 1972-ben felbukkant a festészettel való szakítás utáni utolsó festményeken, a hetvenes évek – egyben Tót korai konceptuális korszakának – végén Berlinben készült kollázs-sorozaton pedig egyszerű ruhagombok képében jelenik meg. A kiállítás a korai Zér0-művekből mutat be keresztmetszet-szerű válogatást, köztük az ennek az ideának a mentén született legfontosabb darabokat.

A kiállítást támogatta: NKA