Sajátos, összetéveszthetetlen, egyéni stílust alakított ki az 1990-es évek közepén a most harminchét éves festő, Braun András. Nem ábrázoló jellegű, geometrikus elemekből és struktúrákból álló, telített színekből építkező művei szinte vibrálnak, dinamikát és energiát sugároznak. Kemény szemmunkára kényszerítik a nézőt, akik intenzív optikai élményben részesülnek egy-egy Braun-kép élvezetekor. Aki állt már valamelyik kétszer két méteres műve előtt, megerősítheti: mint műélvezőnek hallucinogén anyaggal volt dolga, s alapos idegrendszeri stimulációt élt át.

A Braun-féle kép rétegei egy-egy raszter, vonalháló, struktúra. Az így létrejött rétegek mint egy-egy hullámcsomag hatnak egymásra a fizikából ismert interferencia-jelenséghez hasonlóan. A hullámok interferenciája azt jelenti, hogy két vagy több hullám ütközik, vagy párhuzamosan halad, vagy keresztezi egymást, s a találkozás során a hullámok rezgésszámuktól és amplitudójuktól függően kioltják, gyengítik, vagy erősítik egymást. Különösen jól megfigyelhető ez azokon a képeken, ahol ugyanazt, vagy nagyon hasonló vonalhálót fest Braun az előző rétegre. Ilyenkor az apró, de gyakori ismétlődések megzavarják a szemet, a vonalháló vibrálni, lüktetni kezd. A megzavart szem egy idő után nem tudja eldönteni, hogy melyik a felső és melyik az alsó réteg, tehát a kép sajátos térviszonyai is felborulni látszanak. Hasonlót tapasztalunk a kaleidoszkóp lassú mozgatásakor. Ezek az optikai hatások ismertek az álmokból és a pszichedelikus élményekből és tapasztalatokból. Braun képeit szemünk a központi idegrendszerbe juttatja, amelyik megzavarodik, elbizonytalanodik. A festmény tehát közvetlen, optikai stimuláció. Színei önálló életre kelnek az optikai turbulencia miatt, s bár műveinek koncepciója hasonló, mindegyik képe más-más festői élményt nyújt.

(A fenti szöveg-részlet teljes verziója eredetileg megjelent: Optikai stilumációk, Artmagazin, 2004. november)

2003-ban az acb Galéria mutatta be legutóbbi ciklusának első darabjait, Verso címmel. Ismert festők négyzet-alakú festményeinek hátoldalát festette meg. 2004-es, HU.GO című acb-s tárlatán Braun további variációkat mutatott be, csakúgy, mint  Follow me című 2006-os kiállításán. Új, 2006-os festészeti anyaga ezen előző, három év munkáján alapul.

Braun András festményei megtalálhatók a Ludwig Múzeum, a Kortárs Művészeti Intézet és a Szombathelyi Képtár gyűjteményében. 1995-ben elnyerte a Ludwig Alapítvány, 1999-ben a Magyar Aszfalt festészeti díját. Alkotásainak nagyívű kollekciója az Irokéz Gyűjteményben található. A művész festményei számos hazai és külföldi magángyűjteménybe is bekerültek. Braun Andrást 2003-tól a budapesti acb Galéria képviseli.

Szoboszlai János