Kismányoky Károly

Szempontok

Helyszín: acb NA
Dátum: 2017. jan. 13. – feb. 24.
Leírás

Kismányoky Károly (1943) négy művésztársával együtt – Ficzek Ferenccel (1947-1987), Halász Károllyal (1946-2016), Pinczehelyi Sándorral (1946) és Szijártó Kálmánnal (1946) – a Pécsi Műhely alapító tagja volt. Kísérletező és megkérdőjelező természete vezette arra, hogy megtagadja a műtárgyak rögzített, végleges formáját, így a végeredmény helyett a folyamatot, az élettelen produktummal szemben az élő tevékenységet részesítette előnyben. Ez kihívást jelentő pozíció volt figyelembe véve a magyar Bauhaus bölcsőjének tekinthető Pécs konstruktivista és geometrikus örökségét, amely az építészeti környezetet, a művészeti pozíciókat és az értelmiségi létet is meghatározta. Ennek ellenére Kismányoky nem állt szemben a Bauhaus törekvéseivel, sokkal inkább egy másik aspektusára helyezte a hangsúlyt, azáltal, hogy annak különösen nyitott és változékonyságot támogató szellemiségéből merített. A Pécsi Műhely aktív éveiben főképp land art akciókkal, konceptfotóval és performansszal, azt követően, a ’80-as években, animációval valamint a városi környezet dokumentálásával foglalkozott.

A Pécsi Műhely tagjainak közös és egyedi útjait bemutató sorozatunk következő részeként Kismányoky Károly első önálló kiállítása nyílik az acb NA-ban. A Műhely tájbéli intervencióinak kezdeményezőjeként is ismert alkotó egyedi fotóanyagából egy olyan válogatás kerül bemutatásra, amiben az emberi szem egyszerre, mint motívum és politikai szimbólum jelenik meg. A Tekintetek / Figyelő szemek néven ismert sorozat 1973-ban készült, amikor a Pécsi Műhely második alkalommal vett részt a Galántai György által szervezett balatonboglári kápolnatárlatokon. Az esemény és annak művészi közege feltehetően nagy hatást gyakorolt Kismányoky Károlyra, hiszen a sorozat tematikája – ugyanúgy, mint Halász Károly Magasles című sorozata – egyértelműen reflektál a hetvenes évek nyomasztó kultúrpolitikai helyzetére valamint a progresszív művészeti körök megfigyelés alatt tartására. 1973-tól számítva, a balatonboglári impulzusok hatására jelennek meg olyan tematikák Kismányoky fotóin, mint a Behelyettesítés, Elfedés, Elrejtés és Égetés, amikben következetesen rajzolódik ki a művész szeriális gondolkodásával párosuló koncentrált érdeklődése a folyamatok és átalakulások iránt.

Az acb NA terében bemutatott anyagon főként fotókból kivágott szemek a tájba – fára, fűbe, bokorra, virágra, kőre, földre –, vagy városi köztereken és elemeken – járdára, úttestre, házfalra, lámpaoszlop  – kerülnek elhelyezésre. Olyan szimbolikus tartalmú aktivitás vagy alakzat tárgyait képezik, mint az égetés, az összesöprés, egy élő modell szemének eltakarása, vagy egy Magyarország formájú talajrepedezés. A figyelő szemek megannyi efemer és kritikus intervencióként jelennek meg. A kiállítás anyagát továbbá egy 1970-ben keletkezett zománc is gazdagítja, amin egy Möbius-szalag valamint egy részletesen kidolgozott mintázat nemcsak a falon figyelő szemekkel áll formai párbeszédben, de az átalakuló formára, az átrendeződő tájra, valamint a térbeli viszonylatokra való utalással a nézés jelenségével és konceptuális tartományaival is rezonál. 

Mutass többet