Július Koller

A (félre)értés szinuszgörbéje

Helyszín: acb Plus
Dátum: 2025. júl. 04. – aug. 15.
Megnyitó: 2025. júl. 03. 18:00–21:00
Leírás

Kurátor: Daniel Grúň

1970-ben Július Koller bevezette művészi gyakorlatába az U.F.O. fogalmát, amely a Universal-Cultural Futurological Operations (Univerzális-Kulturális Futurológiai Műveletek) rövidítése, és egy manifesztummal párosult. Ez a nyilatkozat megalapozta későbbi munkásságának jelentős részét. Koller azonosítatlan repülő tárgyak (U.F.O.-k) fogalmát – amelyeket gyakran a pszeudotudománnyal és földönkívüli élettel kapcsolnak össze – metaforikus eszközként használta saját kulturális helyzetformáló elkötelezettségének kifejezésére. Számára az U.F.O. nem szó szerinti jelentésében volt fontos, hanem fogalmi rejtjelezésként szolgált, amelyen keresztül aktív, személyes szerepét fejezte ki a kultúra elemzésében és alakításában.

Ezek a hosszú távú „műveletek” és „kulturális helyzetek” spekulatív jellegűek voltak, a jövő felé irányultak, miközben éles kommentárt fűztek a jelenhez. A Csehszlovákiában 1972–1989 között uralkodó ún. „normalizáció” időszakában Koller performatív U.F.O.-használata éles ellentétben állt a társadalmi és politikai passzivitás általános légkörével.

Az U.F.O. révén Koller egy rétegzett jelentésrendszert hozott létre, amely összekapcsolta a reprezentációt annak átalakíthatóságának lehetőségével. A rövidítés minden betűje többértelmű helyszínné vált, lehetővé téve különféle játékos, nyitott asszociációkat. 1970-től kezdve vizsgálta a betűk rövidítésbeli potenciálját: az U lehetett Univerzális, Utópikus vagy Titkos; az F magában foglalta a Fantasztikus, Faktorgráfiai, Folklorisztikus, Figuratív, Familiáris és Funkcionális jelentéseket; az O pedig olyan fogalmakat ölelt fel, mint Objektum, Ornamentika, Orientáció, Obszerváció, valamint szlovák szavakat is, például Obraz (Kép) és Otáznik (Kérdőjel).

E jelentések állandó változtatásával Koller arra ösztönözte a nézőket, hogy képzeljenek el alternatív valóságokat. Az U.F.O. nem csupán fogalom volt, hanem egy rugalmas struktúra, amely újraértelmezésre és spekulációra hívta meg a nézőket, ezért is vált művészetének egyik legtalálékonyabb és legszubverzívebb elemévé.

Az acb Plusban most nyíló, Magyarországon elsőként megvalósuló átfogó Július Koller-kiállítás az itt látható műveinek visszatérő motívumából, a hullámvonalból vagy szinuszgörbéből merít inspirációt. Ez a dinamikus forma ugyanis képes áttörni a szocialista egyformaság merev ideáljait, megkérdőjelezve azt az erőltetett hitet, hogy a társadalomnak egyetlen, egységesített normalitás-modellhez kell igazodnia. Koller számára a hullám egyszerre jelentette a rádiójelet, az ősi civilizációk üzeneteit és az emberi tapasztalat ritmusát, annak elkerülhetetlen hullámhegyeivel és hullámvölgyeivel.

A kiállítás közel öt évtized munkáit vonultatja fel 1957-től 2006-ig, asszociatív elrendezésben, ezzel is tükrözve Koller folyamatos vizuális és fogalmi eszközhasználatát. Ezek között szerepel a kérdőjel, a cikk-cakk, a hálózatok, a Möbius-szalag, a pingpong, az UFO-k, a Bermuda-háromszög, Atlantisz és más visszatérő szimbólumok.

A kiállított anyag a vizuális médiumok széles skáláját öleli fel, beleértve a rajzokat, festményeket, fényképeket, objektumokat és nyomatokat. Művein keresztül Koller igyekezett távolságot tartani attól az elitizmustól, dogmatizmustól és ürességtől, amelyet kora hivatalos kultúrájában látott. Ehelyett a kommunikációt, a képzeletet és a közvetlen részvételt hangsúlyozta.

A kiállítás különös figyelmet szentel a Mail Art-nak, amely Koller egyik legfontosabb nemzetközi kapcsolattartási eszköze volt az 1970-es évek elején. Ez a műfaj lehetővé tette számára, hogy Európa-szerte levelezzen művészekkel, köztük olyan jelentős magyar alkotókkal, mint Galántai György, Perneczky Géza, Tót Endre, Pinczehelyi Sándor, Szombathy Bálint és Beke László. Kollert sokukkal rendszeres kapcsolat fűzte össze, mind levelezés, mind személyes találkozások formájában.

A Koller-művek magyar kortársaik alkotásaival való együttes bemutatása kiemeli a közös témákat és párhuzamos megközelítéseket, feltárva a konceptuális kísérletezés szélesebb közép- és kelet-európai hálózatát.

A kiállítás a Július Koller Társaság / Pozsony együttműködésével valósul meg.

Mutass többet