acb Galéria - nyitóoldal

Pinczehelyi Sándor: Csillagcipelés

Dátum: 2020.09.18-10.30.
Megnyitó dátuma: 2020.09.17. 17:00-21:00

A kiállítás középpontjában az 1989-ben készült Csillagcipelés-sorozat áll, mely Pinczehelyi Sándor (1946) korai folyamatműveinek szekvencialitását felidézve a geometria, test és jelkép komplex összefüggéseiről tanúskodik. A csillag eltérő módon jelenik meg a nyolcvanas évek végén készült, és az évtized újfestészeti tendenciával összefüggésben létrejött festményeken, amelyek a Velencei Biennálén szereplő műcsoporttal egy időben készültek. A művész Velencében mutatta be először a Csillag-szalmacímű alkotást, amely installációba rendezve új dimenziót adott a munkásságában a motívum megjelenési formáinak. A kiállításon látható lesz ennek az objektnek a kisebb méretű rekonstrukciója, valamint az acb Galéria a művész 2020 tavaszán − a karantén idején − készült fotósorozatából is bemutat egy válogatást.

A kiállítás alkalmából Pinczehelyi Sándor nyolcvanas években készült műveivel foglalkozó kiadvány jelenik meg az acb ResearchLab gondozásában.

A kiállítás a Fotóhónap 2020 eseménye.

Roskó Gábor: A barlangi gőte titkos élete

Dátum: 2020.09.18-10.30.
Megnyitó dátuma: 2020.09.17. 17:00-21:00

Roskó Gábor 2015 után jelentkezik ismét önálló kiállítással az acb Galériában. A művész már számos arcát mutatta meg a közönségnek az elmúlt évtizedben, legújabb művei − előző kiállítási anyagához képest – visszatérnek a leginkább Roskó védjegyének számító narratív, figurális festészethez.

A művész legújabb festményciklusának az egyik központi alakja egy valós, de mégis valószerűtlennek ható élőlény: a barlangi gőte. A rejtélyes kétéltű legszembetűnőbb ismertetőjegye, hogy rózsaszín kopoltyúja a testén kívül található. Roskó képein az ágas-bogas szerv még hangsúlyosabbá válik, túlburjánzó agancsformát ölt és az érzékenység és a sebezhetőség egyetemes allegóriájává válik. A barlangi gőték által összefűzött kvázi-történet szálai között a festményeken feltűnik még a zsarnok lovas archetípusa, a sirató Dávid király meztelen alakja, és egy álomszerű jelentben a hegyeken átszökő Spinoza is. Roskó kiállítására jellemző továbbá, hogy mesei elemekkel átszőtt festményein a korábbiaknál sokkal komorabb, sötét tónusú hangot üt meg.