Dobokay Máté: Denzitás
Dátum: 2019.09.20-2019.10.24.
Megnyító dátuma: 2019.09.19. 19:00-20:45
Dobokay Máté (1988) első önálló acb-s kiállításának ad teret az acb Attachment. A fiatal konceptuális művész munkássága a fotográfia határait feszegeti: gyakran kamera nélkül, hosszú kutatási folyamatok eredményeként fedi fel a fotográfia belső szerkezetét, nyersanyagát, kémiai és fizikai alkotóelemeit. A papírt, a fotográfiai vegyszereket és a kémiai reakciókat a vizsgálódásainak eszközeivé teszi, így a fotográfiai kísérletei révén létrejövő műveit szinte már nem is nevezhetjük fotográfiáknak. Denzitás című kiállítása Dobokay három különböző, 2013 és 2019 között kidolgozott sorozata köré épül. Az absztrakt képekből álló válogatás a médiumot, és annak materiális aspektusait érintő kérdésekre, valamint a fotográfia és a festészet kapcsolatára fókuszál.
Dobokay Máté a Pécsi Tudományegyetemen és a Kaposvári Egyetem Fotográfiai szakán végezte tanulmányait. 2018-ban másodmagával nyerte meg az első MODEM-díjat Debrecenben. 2012 óta rendszeresen mutatja be munkáit, többek között kiállított már a Ludwig Múzeumban, a Vasarely Múzeumban, a MODEM-ben, az Új Budapest Galériában és részt vett számos európai kiállításon.
Hübner Aranka: Lágy geometria
Dátum: 2019.09.20-2019.10.24.
Megnyító dátuma: 2019.09.19. 19:00-20:45
Hübner Aranka (1931-2019) selyemkísérleteivel a magyar neoavantgárd textilművészet nagy generációjának meghatározó alkotói közé tartozik. A selyem használatában rejlő technikai lehetőségeken keresztül Hübner a tér vizsgálatát tűzte célul, amellyel a háború utáni absztrakció egy mind karakteresebbé váló, a textilnek központi szerepet biztosító nemzetközi tendenciájához csatlakozott.
Korai monotípiáitól egészen térbeli műveiig, elsősorban a selyem megmunkálásával hozta létre a természet organikus motívumkincse által inspirált, idővel egyre geometrikusabb absztrakt formavilágát. A selyemnyomatok sík, falra helyezett homogén faktúrájától, a különböző variációs lehetőségekre építő plasztikus selyem kompozíciókhoz jutott.
Hübner pályája a magyar textilművészet kibontakozásával és aranykorának lezárulásával, az 1968-1980 közé tehető időszakkal esett egybe. Az Iparművészeti Főiskola nyomottanyag szakán végzett tervező jelentős képzőművészeti tevékenységének újrafelfedezését az elmúlt években nemzetközileg is nagy figyelmet kapott kísérleti textil hazai kontextusának újraértelmezése emelte felszínre.
Hübner Aranka kiállítása az acb Galéria és az acb ResearchLab új, hosszú távú kutatási projektjének folytatása: a projekt célja olyan magyar neoavantgárd művészek életműveinek (újra)felfedezése és bemutatása, akik saját korukban nem kaptak kellő szakmai figyelmet és elismerést. A kutatás pillanatnyilag olyan alkotókra koncentrál, akik elsődleges médiumként textillel dolgoztak. Kuchta Klára valamint Hübner Aranka 2019-ben megvalósított kiállításai mellett többek között Szilvitzky Margit életműve is kutatásunk fókuszába került.
Tót Endre: Layout festmények 1988-1991
Dátum: 2019.09.20-2019.10.24
Megnyító dátuma: 2019.09.19. 19:00-20:45
Az acb Galéria Tót Endre 1988 és 1991 között készült Layout festmények című ciklusából mutat be egy reprezentatív válogatást. Tót Layout festményei minden ízükben újdonságnak számítanak közönség és szakma számára is, mivel a kölni Galerie Ucherben megvalósult 1991-es bemutatásuk óta eltelt majdnem harminc évben nem voltak láthatóak.
Az 1980-as évek második felében Tót több olyan új műciklussal állt elő, amelyekben korábbi konceptuális ideái a festészet formai és materiális eszközeivel találtak kifejezésre. Ezen sorozatok közül festészeti szempontból a Layout festmények a leggazdagabbak: a dekorativitás, a minták használata és a korra jellemző erőteljes színek elegyednek nagyon egyéni módon a sajtótermékek vizualitásával. A művész kész sajtótermékek lapjait, szövegeit, képeit, fejléceit absztrahálja újra saját logikája szerint, mindezt ráadásul úgy, hogy ebben a folyamatban teret enged a colorfield, a monokróm és a Neo-Geo festészeti tradíciónak is. Ezek a képek mégsem csak azért frissek ma is, mert korábban nem találkozhatott velük a közönség, hanem többek között amiatt is, mert öntudatlanul is a napjainkban erősen kritizálható médiafelületek látszat-jellegét erősítik fel.